Ajtó mögött állok,
piros tojást várok.
Ha nem adnak párjával,
elszökök a lányával.

Kinyílott az aranyeső
Én voltam ma a legelső
aki kora reggel
locsolkodni kelt fel.
Minden szőke, barna lány,
mint a piros tulipán
virulva-viruljon
rózsapermet hulljon.
Íme, itt a kölni
Szabad-e locsolni?

Én még kicsi vagyok,
Verset nem is tudok,
Majd jönnek a nagyok,
És mondanak azok.

Van-e kislány itt a háznál?
Jó reggelt kívánok!
Megöntözném rózsavízzel,
mint a kis virágot!
Olyan szépek lesznek tőle,
mint a kis tündérek,
de ha lehet, cserébe egy
piros tojást kérek!

Korán reggel útra keltem,
se nem ittam, se nem ettem,
tarisznya húzza a vállam,
térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
hogy öntözzem, alig vártam.

Messze földön jártam
szép harmatos reggel,
aranytündér kútvizéből
vizet merítettem.
Aranytündér kútvizével
öntözgetni járok,
olyan szagos, mint a rózsa,
gyertek ide, lányok!

Megérkeztem, itt vagyok,
Rózsavízzel locsolok.
Aki ügyes kisgyerek,
Katonásan tiszteleg,
És mielőtt hazaér,
Locsolásért tojást kér.

Fakadó rügy, szellő hozta,
Madár szállt az ablakunkra,
Nagy vidáman azt dalolta,
Itt nyílik a legszebb rózsa.
Jószagú a rózsavizem,
Eljöttem, hogy megöntözzem.
Nesze, nesze, rózsaszál,
Soha el ne hervadjál!

Itt vagyok,
Friss vagyok,
Máris sorba állok!
Csak egy kicsit meglocsollak,
Aztán odébb állok.

Rózsa, rózsa szép virágszál,
Szálló szélben hajladozzál.
Napsütésben nyiladozzál,
Meglocsollak, illatozzál.

Húsvét másnapját
örömmel köszöntjük,
Ha tojást nem adnak,
Mindnyájat leöntjük.
Íme itt a kölni!
Szabad-e locsolni?

Kellemes és boldog
Ünnepet kívánok
Öntözködni jöttem,
Hol vannak a lányok?

Rózsavizet hoztam,
Csak nem féltek tőle?
Gyertek hát közelebb
Hadd adjak belőle.

Devecsery László: Húsvéthétfő hajnalán

Húsvéthétfő
vízöntő:
vidám ez, nem
kesergő.

Jönnek fiúk
csapatban,
vidám verssel
hajnalban:

Kiskertemben
jártam én,
szép virágot
láttam én:

meglocsolom,
megöntözöm,
kedves szóval
felköszöntöm.

Húsvéthétfő
hajnalán
örüljön sok
kicsi lány!

Kufár Róza: Locsolóvers

Hajnali harmatban,
Selyemfüves réten,
Ezer virág friss illatát
Kalapomba mértem.
Rozmaringos hintón
Repültem idáig,
Kék nefelejcs, tulipános,
Takaros házig.
Van ennek a háznak
Olyan virágszála,
Kinek harmat rózsavíztől
Kivirul orcája.

Balogh József: Locsolásra

Virágharmat várt reám
húsvéthétfő hajnalán.
Kakasszókor elindultam,
tarka rétre eljutottam,
illatait mind elkértem,
és a rétnek megígértem:
locsolkodni elmegyek,
öntözni a hölgyeket.
Tessék, hát most itt vagyok!
Piros tojást kaphatok,
ha már hoztam
jó illatú harmatot?

Én kis kertészlegény vagyok:
Locsolkodni járogatok...
Megkérdem az apját, anyját:
Szabad-e locsolni a lányát?

Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam
Bárány húzta rengő kocsin mindjárt ide szálltam.
Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom,
Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom!

Kerek erdőn jártam
Kék ibolyát láttam.
El akart hervadni
Szabad-e locsolni?

Van e háznak rózsabokra,
nyúljék élte sok napokra,
hogy virítson, mint rózsaszál;
megöntözném: ennyiből áll
e kis kertész fáradtsága,
piros tojás a váltsága.

Hol kitérek, hol betérek,
mindenütt egy tojást kérek.
Ha nem adnak, visszatérek,
nagymamától kettőt kérek.
Húsvét másodnapját
örömmel köszöntjük.
Ha tojást nem adnak,
mindnyájat leöntjük.

Csörög a szarka,
billeg a farka.
Azt hallottam a városban:
a tojás is tarka.
Befestették tarkára,
egy kisfiú számára.
Adjátok a kezembe,
hadd tegyem a zsebembe!

Húsvét hétfő reggelén
bátran ideállok,
Gyertek elő -hadd öntözzek-
gyönyörűszép lányok!
Jó illatú, egészséges
lesz, akinél járok,
cserébe a locsolásért
piros tojást várok.

Húsvét másodnapján régi szokás szerint,
fogadják szívesen az öntöző legényt!
Én még a legénységhez, igaz, kicsi vagyok,
de azért öntöző legénynek mégiscsak felcsapok.
Esztendő ilyenkor megintcsak itt vagyok,
ha e locsolásért piros tojást kapok.

Nyalka legény vagyok,
Lányokhoz indulok.
Mert ma minden lánynak
Rózsavizet hozok.
Megöntözem őket,
Mint a virágokat,
Nem venném lelkemre,
Hogy elhervadjanak.
Ám e fontos munkám
Ingyen nem tehetem,
Cserébe a hímestojást
Sorra ide kérem.

Itt a húsvét, eljött végre,
A szép lányok örömére.
Mert a lányok szép virágok,
Illatos víz illik rájok.
Kit húsvétkor nem locsolnak,
Hervadt virág lesz már holnap.
Ne fuss el hát, szép virágom,
Locsolásért puszid várom!

Erre szaladt ím az előbb
nyuszi anyó titokban.
elmesélte, hogy e házban
piros tojás mi sok van.

Azt is mondta, hogy a virág
akkor szép, ha locsolják,
eljöttem hát meglocsolni e
ház apraját-nagyját.

Lakozzék e házban
békesség, szeretet!
Adjon Isten mindenkinek
szép húsvéti ünnepeket!

Mentovics Éva: Meglocsolhatlak?

Kora reggel elindultam,
erdőn, mezőn jártam,
ringatózó tölgy tövében
kisnyulakat láttam.

Tojást cipelt mind a három:
lilát, sárgát, kéket.
Ha nem bánod, én örömmel
meglocsollak téged.

Mentovics Éva: Locsolóvers

Húsvét hétfő reggelén
kis bokrétát szedtem,
tarka-barka virágokról
illatot gyűjtöttem.

Bezártam egy szelencébe,
repültem is hozzád,
hogy illatos harmatvízzel
megmosdassam orcád.

Szabad-e locsolni?

A húsvéti tojásfestés
Bizony nagy feladat,
Csínját-binját kitanulni
Kell némi gyakorlat.

Ám, ha szépen sikerülnek
A hímes tojások,
Húsvéthétfőn, locsoláskor
Büszkék rá a lányok.

Húsvét napja csupa öröm,
A sok kislányt megöntözöm.
Hulljon kölni a hajukra,
Piros tojás a markomba.

Harangvirág hajladozik a szélben,
Kis nyulacska ugrabugrál a réten.
Sárgarigó azt csipogja: csip-csip-csip,
Meglocsolnám ruhácskádat egy kicsit.